Történelmi háttér

A modern magyar hadsereg megalakulása 1848. május hónap végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalogzászlóaljat, amelyet már a hivatalos iratokban is „honvédségként” emlegették. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én, Pesten az Országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és a 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg – hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris véderejét, a Honvédséget. Az erélyes intézkedések nyomán Magyarországnak 1848 legvégén már 110 ezer főnyi serege állt hadrendben, amely modernkori hadtörténetünkben a legfényesebbek között számon tartott teljesítményével végigharcolta a szabadságharcot. Az önálló magyar hadsereg ismételt felállítására 1868-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása után került sor, majd 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása.

Az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békeszerződésben olyan hadsereg fenntartását engedélyezték Magyarországnak, amely nemcsak támadó hadműveletekre volt alkalmatlan, de az ország minimális védelmét sem volt képes ellátni. A Tanácsköztársaság kormányának lemondásával és hadseregének felbomlásával párhuzamosan szerveződött meg a Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg, melynek létrehozását a június 6-án Szegeden kihirdett rendelet deklarálta, a fővezérség pedig augusztus 9-én állt fel. A Nemzeti Hadsereg elnevezése 1922. január 4-én Magyar Királyi Honvédségre változott.

1945. április végére a magyar hadsereg gyakorlatilag megszűnt létezni, azonban a háborút követően gyorsan fejlődésnek indult és 1946-ban már újra ellátta feladatait.
1947. február 10-én Párizsban aláírták a második világháborút magyar vonatkozásban lezáró békeszerződést. Ennek előírásai értelmében Magyarországnak jogában állt 70 ezer fős hadsereget szerveznie, amelyet később Magyar Néphadseregnek neveztek.

A rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött és1990. március 15-étől a haderő hivatalos neve a hagyományok és a jogfolytonosság hangsúlyozásának jegyében Magyar Honvédség lett. 1999. március 12-én Magyarország felvételt nyert a NATO-ba. Az Országgyűlés 2004 novemberében felfüggesztette a sorkötelezettséget, ettől kezdve a Magyar Honvédség állományát békeidőben kizárólag szerződéses katonák, hivatásos katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak alkotják.