„100 éves a magyar katonai ejtőernyőzés” vándorkiállítás – Pápa
A rendezvény időpontja: 2018. december 03.

A „100 éves a magyar katonai ejtőernyőzés” vándorkiállítás 2018. december 3. és 2019. február 28. között megtekinthető Pápán, az MH Pápa Bázisrepülőtéren.

A kiállítás a Magyar Ejtőernyős Szövetség és a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége kezdeményezésére, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakmai irányításával készült a „170 éves a Magyar Honvédség” programsorozat részeként.

01.jpg

A tárlat az idén 100 éves magyar katonai ejtőernyőzés és az ehhez kapcsolódó szakmai kultúrák (mélységi felderítés, különleges műveletek) történeti előzményeit foglalja össze, illetve jelenébe enged betekintést a nagyméretű tablókon, mind a katonai, mind a civil közönség számára, röviden összefoglalva az elmúlt 100 év eseményeit. A tablókat a témához kapcsolódó válogatott tárgyi anyag és hat darab egészalakos bábu egészíti ki, megelevenítve az egyes korszakok ejtőernyős katonáit.

A kiállítás témái:

  • Az első világháborútól az ejtőernyős ezred megszületéséig, Bertalan Árpád életútja
  • Az ejtőernyős ezredtől a Szent László hadosztály fegyverletételéig
  • 1948-tól 1954-ig – a fegyvernem újjáépítésétől a 63. önálló zászlóalj felszámolásáig
  • 1957-től a rendszerváltásig - a mélységi felderítő alakulatok és az ejtőernyős szolgálat megszervezése
  • A rendszerváltástól napjainkig - a mélységi felderítő alakulatok átalakítása, a különleges képesség megjelenése a Magyar Honvédségben
  • Az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár napjainkban

02.jpg

Az ejtőernyő katonai alkalmazását mentőeszközként kezdte az osztrák-magyar monarchia légjáró csapatainál. Magyar pilóták 1918-ban hajtottak végre először gyakorló, illetve életmentő ugrásokat. Bár az ejtőernyő használatának kiterjesztése már az első világháború idején fölmerült, a Magyar Királyi Honvédségben, 1938-ban került sor egy ejtőernyős kísérleti keret megszervezésére Szombathelyen. Az alakulat parancsnokává vitéz Bertalan Árpád századost nevezték ki, amelyet 4 fiatal tiszttel és egy tucat legénységi állományú tisztessel alakított meg. Egy év alatt lerakták a magyar katonai ejtőernyőzés alapjait, a következő két évben az alakulat zászlóaljjá fejlődött. 1939. október 1-jén állították fel hivatalosan az első magyar katonai ejtőernyős szervezetet Pápán 1. ejtőernyős század elnevezéssel, de még ugyanabban az évben döntöttek a zászlóaljjá történő fejlesztésről (Magyar Királyi I. honvéd ejtőernyős zászlóalj).

1949. március 1-jén a légierő alárendeltségében Szolnokon megalakult az Első Honvéd Önálló Ejtőernyős Zászlóalj, élén Kiss Zoltán századossal. Az ejtőernyős zászlóalj több átalakításon ment keresztül, míg végül eredményes működése ellenére a következő haderő-átalakítás részeként 1954. november 30-i hatállyal jogutód nélkül megszüntették.

03.jpg

A hatvanas évek első felétől a Magyar Néphadsereg hadosztályai felderítő zászlóaljainál –ejtőernyős képességekkel- létrehozták a mélységi felderítő szakaszokat, melyeket később századokká fejlesztettek. A hetvenes-nyolcvanas években jelentős modernizáció valósult meg az ejtőernyő-technika terén.

Az 1993. szeptember 1-jén megalakult MH. 88. Légi Mozgékonyságú Zászlóaljból 1996 márciusában gyorsreagálású zászlóalj, 2000 októberében pedig az MH.1. Könnyű Vegyes Ezred jött létre.

2018-ban az MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljat ezredszintre emelték, önálló alakulattá vált. Napjainkban a nagy teljesítményű siklóernyők és a nagy magasságból végrehajtandó ugrásokhoz szükséges technikai eszközök megjelenése, az alkalmazásukhoz szükséges kiképzés meghonosítása zajlik.

04.jpg